* A tömeg egyre nagyobb és nagyobb lett majd mikor már azt hittem hogy elkapom a kis srácot átestem egy férfin. Szegényen rendesen elterültem majd a fejemhez kaptam és leszálltam róla.*

* Miután eljöttem a kikötőből, először a városban bolyongtam egy darabig, hátha megismer valaki, de nem nagyon történt ilyesmi. Végül valahogyan egy vásár közepén kötöttem ki. Gondoltam, itt olyan sok az ember, csak ismer valaki ebből a szerencsétlen városból, szóvall elkezdtem nézelődni. Nem igazán akartam bevallani, de megtetszett a város forgataga, és minden zavarodottságom és kétségbeesésem ellenére el ellett ismernem, hogy szép a hely. Aztán egy kissrác száguldott el mellettem, félrelökött, mire majdnem pofára estem. *

- Hé! * - kiálltottam utána, de már el is tűnt a tömegben. ~Kölykök~ gondoltam, majd meghallottam, hogy valaki Tolvajt kiabál. *

*Miután megkaptam az útbaigazítást egy kis leveses standhoz mentem ahol friss forró levessel szolgáltak. Letettem a kardomat és helyet foglaltam majd lassan enni kezdtem. A leves ízletes volt és jól esett a hideg reggelen. Mikor végeztem fizettem és a kardért nyúltam de az nem volt sehol. Felkaptam a fejem és körbe néztem majd megláttam a kölyköt. *

*Már napok óta meneteltem mire elértem egy várost.  Egyenesen a vásártéren kötöttem ki ahol hatalmas tömeg volt. Valahogy úgy éreztem mint a heringek azokba a pici zsúfolt dobozban. Egyenesen haladtam előre a tömegben közben a selyembe bugyolált kardomat szorongattam és néztem hátha látok valami nem odaillőt. Szinte már az egész vásárt körbejártam de semmi szokatlant nem láttam ezért maradtam a pletykáknál. Árusról árusra jártam de semmi információt nem kaptam. Végül már csak annyit kérdeztem, hogy találok egy fogadót és ehetek egy levest.*